Magyar hősök a 20. században - Keresztény Európa

Tartalomhoz ugrás

Magyar hősök a 20. században

A huszadik század hősei
 
Személyes visszaemlékezés

 
 
A több évtizedes kort megélők életük nagyobbik részét még a 19-es számmal kezdődő évszázadban töltötték.
 
A múlt századot borzalmas események évszázadának tekintjük. A történelemben még sohasem volt annyi üldözött, szenvedő és nélkülöző, mint az elmúlt században. Több diktátor alatt milliók élete keseredett meg vagy fejeződött be.

A magyar történelemben is gyászos idők uralkodtak. Magyarország számára az első világháború döntő csapást jelentett. Trianon, a kényszerbéke és az ország szétszabdalása milliók számára olyan katasztrófát okozott, amire korábban nem volt történelmi példa.

A vallás és az egyházi személyek különösen érintettek voltak az üldözésben, holott éppen Krisztus szava nyújt számunkra vígaszt és megbékélést. Éppen ezért meg kell emlékeznünk azokról az egyházi személyekről, akik az elmúlt évszázadban ragyogó csillagként tündököltek, akiket nem szabad elfelednünk, és akik a mai napig is példaképként szolgálnak számunkra.

Közéjük tartoznak olyan ismert személyiségek, mint Mindszenty József bíboros, Apor Vilmos püspök, az általam személyesen is ismert Márton Áron püspök, Ravasz László református püspök, vagy feleségem nagynénje, Slachta Margit, a Szociális Testvérek rendjének alapítója, Magyarország első női országgyűlési képviselője, akinek újratemetésére 2021. december 7-én került sor.

 
A fentiek közül Slachta Margitról szeretnék néhány szót írni.

Feleségemnek az iskolában nem volt szabad még említenie sem Slachta Margit nevét. Amikor a születését anyakönyvezték, a nevét szándékosan Slakta formában írták, azonban édesapja születési anyakönyvi kivonatában a németes változat – Schlachta – áll. A család nemesi előneve „szádelői” (zadjeli) volt. A Szádelő völgy a Felvidéken, Rozsnyó és Kassa között, édesapám szülőfaluja, Dernő (Drnava) közelében található.
 
Margit életét tanulmányozva fény derült embermentő tevékenységére a 2. világháború idején. A megmentettek között ezernyi zsidó volt. Ezért Jad Vashem emlékhelyen – Jeruzsálem – fát ültettek a tiszteletére, és emléktáblája áll a fa mellett. Amikor 2011-ben a feleségemmel Jad Vashemben jártunk, kerestük ezt a fát, azonban nem találtuk. Az idő szűkössége miatt idegenvezetőnk megígérte, hogy megkeresteti az emlékhelyet az Igazak Kertjében. Néhány héttel később Jad Vashem igazgatónője fényképezőgéppel a kezében útra kelt, megkereste és lefényképezte a fát és az emléktáblát. Ezek a képek itt láthatók.

Örömmel vettük, hogy Magyarország kormánya hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar történelem kiemelkedő személyiségei magyar földben nyugosszanak. A rendszerváltás után elsőként Mindszenty bíborost hozták haza Mariazellből, legutóbb pedig Slachta Margitot exhumálták az Egyesült Államokban és temették újra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A temetésen én képviseltem a családunkat.

Szüleink hagyományos katolikus nevelést adtak, én magam pedig olyan kiváló, karizmatikus pap, mint a boldog emlékű Bölcsvölgyi Zoltán atya – Szent Margit templom, XIII. kerület – tanítványa és bérmafia voltam, ezért 1982-ben Németországba történt kitelepülésünk után is a magyar szentmisék aktív látogatói lettünk. A Rajna-vidéki magyar katolikus egyházközség képviselő testületi tagjává választottak, és legjobb tudásom, akaratom szerint segítem az egyházi munkát. Kiemelkedő esemény volt 2019. május 7-én Mindszenty emléktáblájának felavatása, felszentelése a Kölni Dóm kriptájában. A szentmisén egész Európából érkezett több mint 20 magyar atya koncelebrált, Dominicus Schwaderlapp kölni és Cserháti Ferenc budapesti püspök vezetésével. Az eseményről a Magyar Televízió is felvételt készített. Az emléktáblához elsősorban Mindszenty bíboros halálának évfordulóján szoktak elzarándokolni a magyar hívek és a bíboros tisztelői.

A 21. század első két évtizedében nem úgy alakultak és alakulnak a dolgok, ahogyan azt a keresztény hívek elképzelték volna. Egyértelműek az olyan tendenciák, amelyek ellene mondanak Isten Tízparancsolatának.

A pap a szentmise végén ezzel bocsátja el a híveket: „Küldetésetek van, menjetek békével!”
 
Igen, mindannyiunknak küldetésünk van. Nem szükséges, hogy Mindszentyhez, Márton Áronhoz vagy Slachta Margithoz hasonló hősök legyünk. A körülményeinknek, lehetőségeinknek megfelelően kell hirdetnünk az igazságot, „apostolkodnunk kell”, ahogyan Bölcsvölgyi Zoltán atya hangoztatta a hittanosok előtt.
 
Ennek tudatában két barátommal, Zoltán atya volt tanítványaival együtt létrehoztuk a Keresztény Hit Alapítványt, amelynek célkitűzése  digitális és nyomdai úton, valamint találkozók, fórumok és egyéb rendezvények segítségével minél több magyar és magyar érzelmű ember részére olyan tájékoztatást adni, amely határozott, alkut nem ismerő szavával megerősíti a keresztény hit, illetve a természetes erkölcs alapján álló becsületes, jó szándékú embereket a helyes nemzettudatban, felelősségteljes, keresztény értékeken alapuló életben és elsősorban Magyarország jövőjének tudatosan helyes irányba való alakításában.
 
Ficsor László
a Magyarok Világszövetségének németországi képviselője
az 1956-os Magyar Nemzetőrség németországi parancsnoka és nagykövete
a Keresztény Hit Alapítvány kuratóriumának elnöke
a Rajna-vidéki magyar katolikus egyházközség képviselő testületének tagja
 
Moers, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, Németország

A cikk az Életünk c. katolikus havilap februári számában jelent meg.


 
Copyright © 2022 by Christian Faith Foundation
A Keresztény Hit Alapítványt a Fővárosi Törvényszék a 01-01-0013271 szám alatt jegyezte be.
Vissza a tartalomhoz